„Szöszmölde” kézműves szakkör Ópusztaszeren
A „Szöszmölde” kézműves szakkör foglalkozásain a népi játszóház elemei is megvalósultak, nem csak az adott ünnepkörhöz kapcsolódó vers-, mese-, körjáték és dalanyag feldolgozásával, hanem a saját maguk készítette játékszerek használatával is.
A foglalkozás legfőbb célja, hogy a gyerekek ismerjenek meg és használjanak minél több természetes anyagot, alkalmazzanak minél több kézműves technikát. A foglalkozások folyamán megismerkedtek néhány népi mesterséggel, népszokással is annak érdekében, hogy felébredjen érdeklődésük hagyományaink és a kézművesség iránt.
A foglalkozások során nyomdaformákat faragtak krumpliból és fehér textilbőrre nyomatoltak. Varrtak zöldségeket filc anyagból, miközben a kerti munkákról, növényekről beszélgettek. Rongybabakészítés közben a „kiszehajtásról” beszélgettek. Mintás filcanyagból tojásformákat varrtak, tyúktojásokat festettek, ezt megszentelt barkára akasztották, közben felelevenítették a Húsvéti ünnepkör szokásait. A tojásdíszítés technikái közül megismerték a berzselést és a viaszpöttyözést. Anyák napjára szívecske formájú ajtó-és ablakdíszeket készítettek az anyukáknak és nagymamáknak pelenkaöltéssel. A népi mesterségek közül megismerték a fazekasság, a népi bőrművesség alapjait. Készítettek népi dobálós gyerekjátékot, kukoricaszárból idei fűzvesszőből, kenderzsinórból. Páros és csoportos versenyt is rendeztek. Hulladékokból halas textilképet ragasztottak montázs technikával, miközben Nepomuki Jánosról, a „vízen járók patrónusáról” szereztek ismereteket. Gyöngyből ékszereket készítettek.
A közös, aktív alkotómunkával eltöltött foglalkozásokon jól érezték magukat a gyerekek. A saját maguk által készített alkotásokat, játékszereket, eszközöket jobban megbecsülik és értékelik, mert átélték az „alkotás örömét”. Mindeközben fejlődött logikus gondolkodásuk, gazdagodott érzelemviláguk, alakult esztétikai értékrendjük és a közösséggel való kapcsolatuk, növekedett kreativitásuk. Felébred bennük az önmegvalósítás vágya.
