A programsorozat célja: A környezeti tudatosság fokozása a különböző anyagok sorsának megismerésén keresztül – a környezeti következmények felismerésén, belátásán keresztül. Konkrét életmód minták megismerése, motiváció a követésre, érdeklődés felkeltése a környezeti szempontokat szem előtt tartó életvitel iránt. Cél, hogy felismerjék a párhuzamot a tudatos, vagy pazarló tárgyhasználat által képviselt értékek és a különböző értékek mentén szerveződött életmódok között.
A program menete, tevékenységek, helyszínek:
A teljes projekt széles körű tervezéssel, tájékozódó megbeszélésekkel és szervezéssel indult – minden intézményvezetővel és telephelyvezetővel egyeztettünk. A projekt témáját és várható tevékenységeit hirdettük meg az osztálytanítók és osztályfőnökök között – a folytatást a projektben részt venni szándékozókkal folytattuk/terveztük tovább. Az érdeklődő pedagógusokat szakmai műhelyek keretében készítettük fel.
A bevont osztályok először „A nagy csendes-óceáni szemétsziget” (https://www.youtube.com/watch?v=HGr1Ti_HzI4) című filmet nézték meg közösen – beszélgetés, vita a gyerekekkel, ki a felelős, mi közünk hozzá, itthon van-e hasonló??…
Ezt követően minden jelentkező osztállyal egy (vagy több) sétát szerveztünk a településük területén – érintve a település központját, középületeinek környezetét, de mellékutcákat is – sokszor a gyerekek ötletei alapján akár. A gyerekek feladata az volt, hogy gyűjtsék össze azokat a mozzanatokat, képeket, amelyek tetszenek nekik, örömet csalnak az arcukra és azokat is, ami nem tetszik nekik, elszomorítónak, esetleg felháborítónak találják. Útjuk közben az osztályokban/csoportokban kijelölt gyerekek papírra, vagy telefonjukba készítettek jegyzeteket, fotókat.
Érdekes tapasztalat volt, hogy a gyerekek (főként a kisebben!!)„ önmaguktól” csak a csúnyát, hibásat vették észre, s egymás szavába vágva sorolták, mutatták mindenhol – a pozitívumokra egyenként kellett felhívni a figyelmüket, mire a túra végére „látni kezdtek”. Minden pici virágot, szép épületet, vagy épületrészt…
16 osztály tette meg az irányított sétát a településén – osztályonként 1 – 1,5 – 2 óra időtartamban településtől és időjárástól függően.
Második lépés minden jelentkező osztály számára az volt, hogy a tanulmányi sétán szerzett élményeit megörökítse ÖRÖM – BÁNAT térképen. Az osztályok különböző technikákat választották – készültek művek ceruzával, festékkel, filctollal, volt kinyomtatott színes képekkel elkészített montázs és számítógéppel szerkesztett mű is. A kis létszámú osztályok egy közös művet készítettek, a nagyobb létszámúakban több alkotás is készült, kis csoportokban. A művek „sorsa” nem ért véget az elkészítéssel, fontos feladat volt, hogy a gyerekek szóban be tudják mutatni a művüket – akár a feladatok, témák megosztásával is (ezt egyénenként, kiscsoportos gyakorlással támogattuk).
Több osztályban mindezekkel párhuzamosan már elindult a következő tevékenység csoport – a valahol már hulladékká vált „valami” újrahasznosítása. A foglalkozásokat beszélgetéssel indítottuk: kinek, milyen tapasztalata van – mit hasznosítanak újra családjukban, ismerősök körében, mit tapasztalt az interneten. Sok-sok példa felsorolása szükséges ahhoz, hogy a gyerekek elkezdjenek gondolkozni…. eszükbe jusson néhány dolog, ez is leginkább a kisteleki, pusztaszeri és balástyai iskolások körében fordul elő – a többi településen feltűnően nincsenek ezek a témák köztudatban, legfeljebb egy-egy gyerek hall ilyesmit a szüleitől. Sok téma került elő – a befőttek, lekvárok készítésétől az otthon termelt zöldségekig – gyümölcsökig, a tesóknak, vagy ismerősöknek átadott ruhákig, a mindig újra cserélendő telefonok sorsáról. Főként a kistelepüléseken még szégyellnivalónak számít az „újrahasznosítás”.
Az újrahasznosítás egyik legnépszerűbb eleme volt a textilek feldolgozása. Beszélgettünk a különböző textilek sorsáról, hasznosítási lehetőségeiről – mutattunk példákat a maradék anyagból varrt táskákra, játékfigurákra, párnákra, takarókra, apróbb tárgyakra… Az újrahasznosítás alapvető eleme, hogy felismerjük az adott textilfajta tulajdonságait, mire, hogyan lesz használható – gyakoroltuk az anyagfelismerést – próbáltuk kitalálni mire használhatnánk az egyes anyagokat. A lányok pólófonalat készítettek, gombolyították, majd megtanulták a hármas fonást. Amikor már ügyesen csinálták, a fonatokat elkezdtük ülőpárnává összevarrni.
A fiúk szögeltek, szögvasat vágtak, ehhez becslésre, mérésre is szükségük volt – lelkesen vetették bele magukat a „férfias” munkákba.
Szerveztünk filmnézéseket (fiatal vloggerek, youtuberek kisfilmjeit) – a zero waste életmódról, nagyvárosi kertészkedésről – ezek után érdekes beszélgetések bontakoztak ki – hogy ami „nálunk” ciki, az máshol „menő”. A 3 osztály ábrázolta is – piros és fekete oldalon – mindazt, amit a filmeken látott (az alkotás közben izgalmas beszélgetések bontakoztak ki a gyerekek között sok mindenről – mi menő, mi nem??).
A kisteleki gyerekekkel elterveztük, hogy a hagyományos Mikulás bulijukat minél inkább a zero waste szellemében rendezzük meg – eddigre a gyerekek számára már érthető volt az 50 km-es party – fogalma és sokat hallottak, beszélgettek arról, mi a tárgyak, vagy a közösen megélt élmények értéke (ezt persze tökéletesen nem érthetik ebben a korban, de vita témának mindenképpen fontos). A program a Mikulás érkezésével kezdődött, aki rendhagyó módon ismerkedő, hangulatteremtő játékokat játszott a gyerekekkel, azok nagy derültségére. A megfelelő hangulatot megteremtve közösen Mikulás és karácsonyi dalokat énekeltünk, majd a Mikulás 3 helyszínre invitálta a gyerekeket (forgószínpadszerűen mind a háromon tevékenykedtek a gyerekek egymás után):
- házi szaloncukrot készítettek – többféle ízesítésűt is – s szépen be is csomagolták (vajon kibírták-e karácsonyig?)
- csomagolópapírból díszített ajándéktasakot készítettek, melyben majd átadhatják karácsonyi ajándékaikat
- összegyűjtött viaszból gyertyát öntöttek – ebből akár karácsonyi ajándék is lehet
ZERO WASTE ZÁRÓ FOGLALKOZÁSOK:
A záró foglalkozásokon célunk volt egyrészt, hogy összefoglaljuk mindazt, ami addig történt a gyerekekkel, mit tapasztaltak, mit próbáltak ki, mit tanultak, másrészt cél, hogy új felismeréseket, ismereteket szerezzenek.
A foglalkozások menete:
Az összejövetel egy nagy, közös beszélgetéssel kezdődött. PPT vetítéssel idéztük fel az elmúlt időszak történéseit – a gyerekek kérdésekre válaszolva idézték fel, hogyan fedezték fel településüket kritikus szemmel – mi a szép, mi a rossz/csúnya – hogyan lehetne jobbá tenni? Kivetítettük az elkészült ÖRÖM – BÁNAT térképeiket, ők maguk mutatták be, mesélték el, mit tapasztaltak (ehhez persze szükség volt előzetes felkészítésre.
A projekt következő nagy eseménye volt, hogy séták során felfedezték az adott települést abból a szempontból, hogy milyen hulladékot hová lehet elhelyezni (szerves anyag a kertekbe, hulladékudvar, hulladékgyűjtő sziget, mi kerülhet egyik-másik kukába, hogyan történik a hulladékgyűjtés az iskolában, hogyan történik otthon?).
Minden osztály megkapta azt a kis műanyag edényt, amelyben az iskolai szerves hulladékaikat gyűjtik majd ezentúl – megbeszélték, mi kerülhet ide (ételmaradék, almacsutka,…), beosztották, mikor, ki viszi haza az állatainak, esetleg ki viszi ki a komposztrakásra. Azt, hogy a gyerekek menyire vették komolyan feladatukat, KUKA-KOMMANDÓval ellenőriztük – „beépített embereink” ellenőrizték – mindezekről az élményeikről is hallattuk a beszámolót a záró foglalkozáson.
Ezután beszámoltak az újrahasznosítós foglalkozásaik eredményeiről, megnéztük, kipróbáltuk az elkészült alkotásokat (más osztályokét is – és előkerültek olyan darabok is, melyeket nem az iskolában, hanem szülők segítségével otthon készítettek el.
Ezután tudásunkat a „cseréljenek helyet azok,..” és a „Keress valakit, aki,…” játékokkal erősítettük meg, s ne utolsósorban megteremtettük a jó hangulatot.
A tanulságos beszélgetés, mini előadások és játék után 3 csoportban folytattunk a tevékenykedést:
- az egyik csoport finom uzsonnát készített – közben megbeszélték az otthon, hazai alapanyagokból készített ételek előnyeit (biztos származás, csomagolásmentes, hozzáadott érték,…) – saját kertben termett zöldségeket mostak, pucoltak, daraboltak és többféle ízesítésű mártogatóst készítettek ezekhez – többen saját magukon is elcsodálkoztak, milyen szívesen rágcsálták a petrezselyemgyökeret és zellert is – néhányan pedig sütőtökös golyót gyúrtak és formáztak.
- a másik csoport egy nagy kupac különféle anyagú tárgyat vett szemügyre, s válogatták ki sorra a feltételeknek megfelelő anyagú, hasznosítású tárgyakat – papír, műanyag, újrahasznosítható, újrahasznosított, növényből készült, állati alapanyagú,…komposztálható,…)
- a harmadik csoport különböző játékokkal szerzett új ismereteket. az ÖKOMATA használatával ismerkedtek globális környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási ismeretekkel, célbadobó játékkal és akadálypályával tanulták a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatát
Ebben a jó hangulatban készítették el a gyerekek a jövőre vonatkozó terveiket, fogadalmaikat (az egyéni fogadalmakat ládába zárva eltettük, hogy később együtt „ellenőrizzük” majd – de született csoportos vállalás is.
BAKS
BALÁSTYA
CSENGELE
KISTELEK
ÓPUSZTASZER
PUSZTASZER
