A projekt legfőbb célkitűzése néphagyományaink tovább éltetése, azok tartalmának, jelentésének folyamatos megújításával, életünkben betöltött szerepének tudatosításával. A természetesebb életmódhoz kapcsolódó természettudományos ismeretek és hasznos szabadidő eltöltési módok tanítása. Cél a természettel harmóniában élő ember életfilozófiájának érzékeltetése, egymás sokoldalúbb megismerése, elfogadása. Ebben a programban az együttműködésre és a nem a versengésre helyezzük a hangsúlyt. Cél a résztvevők együttműködési készségének, toleranciája szintjének erősítése.
A program menete
A programot valamennyi településen megvalósítottuk. A pedagógusokkal, intézményvezetőkkel történt részletes egyeztetés után megkezdődött a munka a gyerekekkel. Először egy tablót készített minden bevont osztály (3-4. osztályosok) az őszről (állatok, növények, gazdasági tevékenységek). A program számos, a népi élethez köthető munkafolyamatot tanultak meg a gyerekek. Nemezeltek, mézeskalácsot sütöttek, megtanulták azokat a táncokat, melyekre a Szent Mihály napi programon szükségük lesz.
MÉZESKALÁCS SZÍV SÜTÉS,
Mindösszesen tíz csoportban végeztük a tevékenységet. A munka megkezdése előtt a szívről, mint szimbólumról beszélgettünk a gyerekekkel, kinek mit jelent, miért ajándékozunk szívet, milyen érzések kapcsolódnak hozzá. Ezután megismerkedtünk a konyha alapvető higiéniájával. Megbeszéltük a receptet, majd az összetevőket külön-külön elemeztük. Honnan származik, milyen tulajdonságai vannak. A felhasználásra kerülő fűszereket képről próbálták beazonosítani, majd illat alapján is igyekeztek felismerni. Mindezek után elkezdődött a munka. Minden a gyerekek feladata volt. A recept felolvasása, az összetevők kimérése, a tészta gyúrása. A sütés ideje alatt arról beszélgettünk, hogyan lehet majd kidíszíteni a különböző formájú mézeskalácsokat. A program zárásaként „A fa titkos szíve” mesét hallhatták a gyerekek, melynek végét ők találhatták ki.
MÉZESKALÁCS SZÍV DÍSZÍTÉS
A második foglalkozássorozat alkalmával került sor a korábban elkészült mézeskalács szívek díszítésére. A gyerekek először rajzlapon tervezhettek, hogy érezzék az arányokat. Ezután megismerkedtek a díszítés technikájával. Miután mindenki elkészítette a „nagy művet”, sütőben szárítottuk meg azokat, hogy könnyebben lehessen szállítani. Akinek kedve volt, elmesélte miért választotta az adott mintát, mi a jelentése.
MOLDVAI CSÁNGÓ TÁNCOK TANULÁSA
A foglalkozások beszélgetéssel kezdődtek. Milyen táncos élményeik, előismereteik vannak. Mire jó a tánc, mi értelme van? Ezután megnéztünk néhány részletet dél-alföldi és moldvai körtáncokból. Megbeszéltük, hogy ezekben a táncokban az együttműködés volt a lényeg, a közös harmóniában, a ritmusban rejlő erő megteremtése. Megbeszéltük, hogy a közös tánc során csak akkor kaphatunk mindent elsöprő élményt, ha mindenki figyel a másikra. Meghallgattuk a pingvintánc zenéjét, majd lassan, ütemenként megtanulták a gyerekek a lépéseket. Mikor elfáradtak a gyerekek, pihenésként megtanulták a Szederinda című dal szövegét, majd el is énekelték azt. Ezután belehallgattak a hangszeres változatba (hojna), és elsajátították a lépéseket.
A következő alkalmak a gyakorlásról szóltak. Szinte minden csoport kiválóan táncolt és énekelt, látszott, hogy gyakoroltak a gyerekek. Pusztaszeren és Ópusztaszeren olyan ügyesek voltak a gyerekek, hogy új táncot tanultak, az „öves”-t.
NEMEZLABDA KÉSZÍTÉS (gyapjúfeldolgozás)
A foglalkozásokat minden csoportban beszélgetéssel kezdtük – hogyan kapcsolódnak össze a következő fogalmak: gyapjú, Szent Mihály nap, vásár, juh, számadás, öltözet, játék. Mivel korábban már beszélgettek a gyerekek tanáraikkal és a program munkatársaival, meglepően tájékozottak voltak.
Ezután megtapinthatták a mosatlan és mosott, kártolt gyapjút, megtapinthattak néhány gyapjúból készült tárgyat: süveget, táskát, ülőpárnát. Ezután megtudták a gyerekek, hogy nemezlabdát fognak készíteni, amelyet majd a zárórendezvényen használnak. Azt terveztük, hogy 300 gyerek fog egyszerre labdázni. Megkezdődött a munka: nedves, szappanos kézzel simogatták, majd gyúrták a gyapjút. Munka közben, hogy ne unatkozzanak a gyerekek, körbeadtuk a majdnem kész labdákat zenére, számolásra, versmondásra, ritmusra.
Az elkészült labdákat „megpróbáztattuk”, bemutattuk mi lesz a kihívás a nagy napon.
A programot több osztályban is megismételtük, vagy azért mert sok volt a hiányzó, vagy azért mert az osztályok kérték, szebb labdákat szerettek volna készíteni.
SZENT MIHÁLY NAPI FORGATAG
Az eseményre minden bevont osztály levélben kapott meghívót. A program 2019. szeptember 27-én, reggel 8 órakor kezdődött, helyszín Kistelek, Szent István tér.
A környező településekről járatos és bérelt buszokkal érkeztek a gyerekek. Elhelyeztük a csapatokat, megreggeliztek, majd egy nagy közös produkció kezdődött. Mindenki ritmusra dobta a magasba és kapta el nemez labdáját, később egyre nehezebb feladatokkal bonyolítva. A nagy közös nevetés jó hangulatot biztosított a nap hátralévő részében. A csoportvezetők megkapták a menetrendet, majd a következő állomásokat keresték fel.
- táncház a főtér központi részén, itt a korábban tanult táncokat gyakorolták a gyerekek
- tökfaragás – egy igazi fafaragó volt a házigazda viseletben
- fotósarok: viseletbe öltözve fotózkodhattak a gyerekek
- az elkészült képekhez különböző technikákkal képkereteket készíthettek
- szabad tűzön süthettek almát, botos kiflit, ehettek zsíros kenyeret paprikával
- állatsimogató: szalmabálák között simogathattak kacsát, libát, nyulat, bárányt
- akadálypálya szalmabálából, különböző nehézségű feladatokkal
- mustkészítés, majd koccintás bordalokkal
- kereskedők asztala: különböző, mérésre használható eszközökkel ismerkedtek a gyerekek, gabonát mázsálták, valamint voltak becslést igénylő kihívások is
- népi játékok – különféle játékokat próbálhattak ki
- mesesarok: a művelődési ház nagytermében mesét hallgattak a gyerekek
- ugróiskola: különböző pályákon próbálhatták kis magukat a gyerekek
- sütöde: krumplis pogácsa sütésében segíthettek a gyerekek, természetesen kóstolással együtt
Nem tudott minden csapat minden állomásra eljutni, de úgy állítottuk össze a menetrendet, hogy mindenki hasonló élményben részesüljön.
A program záróeleme egy közös tánc volt: pingvintánc, botosánka, szederinda (hojna). A délelőtt folyamán a különböző állomásokon aranyforintokon gyűjthettek, amelyeket élményekre válthattak. A gyerekek minden állomáson jól érezték magukat, maradandó élményeket szereztek, valamint tudásuk is gyarapodott.
